 |
| július 18. vs. július 28. |
Őszintén szólva én nem tudok örülni annak, hogy a tapintásra érzékelhető enyhe mellfájdalmon kívül semmi tünetem nincs, hiába mondja mindenki, hogy ez alapvetően nem rossz dolog. Olyan sok dolgot olvastam/olvasok a sztereotíp terhességről, hogy egyszerűen nehezemre esik elhinni, hogy a tünetek nélkül is minden oké lehet odabent. Azért két-háromnaponta tesztelek még, csak hogy csekkoljam a bogyókát, de ahogy a ma reggeli teszten is látszik, szépen erősödik a csík, néha-néha érzek odalent valamit, amit nem tudok azonosítani, meg pms-jellegű hátfájdalom, mindjártmegjön-érzés, ezek így naponta párszor jelentkeznek, de amúgy szerintem konkrétan ritkábban pisilek és jobban alszom, mint korábban. :D
És azt vettem észre, hogy sehol semmi öröm vagy eufória, és még mindig képtelen vagyok kijelentő módban és teljes hittel azt mondani (még magamban is), hogy terhes vagyok. Pedig orvosi megerősítést is kaptam már... Én, aki annyira vártam, hogy ez bekövetkezzen, most nem tudok neki örülni, helyette csak aggódom, hogy minden oké legyen. Utólag majd persze dühös leszek (meg kicsit már most is), hogy elrontom itt magamnak a terhességet, mert ki kéne élveznem magát a tényt meg a tünetmentességet is... Talán majd a következő ultrahang után, amikor már lesz embrió meg szívhang, akkor valóságosabb lesz.
Ti hogy voltatok ezzel, el tudtátok hinni, át tudtátok magatokat adni az örömnek?
Fenéket :-) később jött. Teljesen normális, hogy most még nem érzed valóságosnak! És egyelőre ennyi tünet bőven elég is, a hányinger meg az aluszékonyság később jön (de egyik sem kötelező). Olyan is lesz majd, hogy már nem akarsz folyton tesztet csinálni, de az is csak később :-D én sokáig folytattam!
VálaszTörlésköszi, ez megnyugtató! csak így nézem az instagramon a leendő anyukákat, hogy egy db pozitív teszt után csupa nagybetűvel meg rugdalózóval pózolnak, hogy WE ARE PREGNANT!!! oké...
Törlésamúgy már most se akarok folyton tesztet csinálni, csak a két évnyi állandó egy csík után olyan jó látni a kettőt :)))))
Egyik terhessegem soran sem voltak hajmereszto tuneteim. Elso gyereknel (harmadik terhesseg) ezt nagyon bantam. Masodik gyereknel (otodik terhesseg) mar nem annyira, bar a legutolso terhessegem volt minden szempontbol a legnehezebb.
VálaszTörlésEuforiat sem ereztem, en mindig inkabb az aggodos vonalat kepviseltem, aki sietteti az idot. A sikeres terhessegeim megis szep emlekkent maradtak meg, szoval osszessegeben szerintem nem azon mulik, mennyire tudsz a jelen pillanatban belesuppedni ebbe, hanem kesobb, esetleg amikor megszuletett, akkor fog osszeallni a kep es akkor tudod a terhesseg minden mozzanatat "helyre tenni" magadban. Addig ugyis csak sodrodik az ember :-)